TÖK DOKUMENTUMOK – ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ

Általános TörténelmiDOKUMENTUMOKEgyéb dokumentumokSzemélyes DokumentumokTérképek | Nincsenek hozzászólások

motivum3

Itt a DOKUMENTUMOK-ban természetesen közel sem tudunk a településsel kapcsolatos összes adatot összegyűjteni, és ez nem is célunk, de igyekeztünk számos kiindulópontot adni azoknak,  akiket érdekel a község történelme. A település  történelméről írt rövid történelmi leírásunkat TÖK általános bemutató oldalán találja.

TELEPÜLÉSÜNK TÖRTÉNELMÉRE VONATKOZÓ FORRÁSOK:

Számos érdekes forrásra bukkanhatunk a település korai történelmével kapcsolatban többek között a Magyar Országos Levéltárban.  A Községet érintő legtöbb ma fellelhető történelmi vonatkozású adatot talán a Pest Megyei Levéltárban tárolják, a Község gazdag iratanyaggal képviselteti magát, Tök esetében tekintélyes mennyiségű, 13,28  ifm iratanyag áll, csak az 1832 – 1950.  közötti időszakra vonatkozóan a kutatók rendelkezésére. Ezek a megmaradt jegyzőkönyvek, körlevelek, különféle nyilvántartások, hagyatéki, katonai, hadigondozási, népmozgalmi, tulajdon-nyilvántartási, költségvetési stb. iratok. Nem tudunk itt szó nélkül elmenni Kecskeméti Károly munkássága mellett, aki az 56-os forradalom előtt több mint két évig kutatta Tök társadalom – és gazdaságtörténetét, miközben levéltári gyakorlatként a község iratait rendezte a Budapesti 2. sz. Állami Levéltárban, amely ma a Pest Megyei Levéltár nevet viseli. Ez alatt az idő alatt sokszor látogatott Tökre, hogy a község helyben fellelhető állami és egyházi dokumentumait tanulmányozza, továbbá kikérdezze az idős embereket, mit tudnak a XIX. század végének paraszti gazdálkodásáról és társadalmi folyamatairól. Kecskeméti Károly: Tök község parasztsága az Urbáriumtól az úrbéri per végéig, 1770–1879.  című tanulmánya máig alapmű mindazok számára, akik településünk történelmét kutatják, a dolgozat eredeti kézírata megtalálható a település könyvtárában, ismerjük adatközlőit is a faluból, akik 1955/56-ban segítették munkáját: R.Ványi Józsefné Győri Erzsébet (1868-1962.), Juhász László (1885-1958.), id.Fitus Lajos (1873-1958.). A címben említett időszakot dolgozza fel, igen részletesen gazdaságtörténeti, statisztikai szempontból, illetve az úrbéri per áll a dolgozat középpontjában. A dolgozat szemléletén és nyelvezetén átjön a kor történelemszemlélete (1955/56), ennek ellenére időtálló, pontos és részletes munkának bizonyult. Külön kuriózum, hogy a dolgozatot könyv formában a töki Petőfi Emlékkönyvtár és Művelődési Ház jelentette meg 2009-ben. (Kemény Attila szerk.) Fontos megemlíteni Betfia László: Tök község földrajza című tanulmányát, melyet a debreceni Tisza István Tudományegyetem Földrajzi Intézete adott ki 1940-ben, nemcsak földrajzi leírását adja a falunak, hanem történelmi, gazdasági és egyéb leírást is ad, igaz a földrajzi leíráson túl nem túl részletesen, de mégis érdekes információkat tartalmaz. A szerző apja, Tóth Ferenc nyugalmazott tanító volt Tökön, az adatközlői, segítői, helyben: Nagy Vince lelkész, Erdélyi József községi jegyző voltak.

Az átfogó munkák közül számos információt tartalmaznak: Galgóczy Károly: Pest-Solt-Kiskun megye monographiája. 1876., Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, I. kötet (1910.), II. kötet (1911.), Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet című munkái.  Pesty Frigyes: Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben Budapest, 1888. Pesty Frigyes: Pest-Pilis-Solt vármegye és kiegészítések. Jegyz. Horváth Lajos. Bp., 1986.
Fényes Elek: Magyarországnak és a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai es geographiai tekintetben, 1837.

Ezeken kívül Tökről helyben fontos információkat tárolnak az egyházközség  iratai: Anyakönyvek, Eklézsia Jegyzőkönyvei, Búzaszedési Lajstrom.

Budapest Főváros Levéltára szintén szép mennyiségű adatot tárol településünkről: ilyen az úgynevezett Fogolytörzskönyvek (Különböző bűncselekmények elkövetése miatt törzskönyvezett töki személyek), egyéb büntetőügyek,  közjegyzői okiratok.

Budapest Főváros Levéltára  iratgyűjteményeit (közjegyzői iratok, árvaszéki ügyek, végrendeletek, büntető és polgári perek, pest és budai tanácsülési jegyzőkönyvek, tervek), másrészt a Bécsi Levéltári Delegáció segédleteit, valamint a feudális kori megyei közgyűlési jegyzőkönyveket tartalmazza.

Valamennyi dokumentum található még  a Zichy család  és a Podmaniczky család  levéltári anyagai között.

Középkori  történelmünk fontos forrásanyagai:  A Középkori Magyarország Levéltári Forrásai (DIPLOMATIKAI LEVÉLTÁR), illetve a Királyi Könyvek.

A Magyar Országos Levéltárban található mintegy 108.000 oklevél alkotja a Diplomatikai Levéltárat, a más helyen található oklevelekről készült fényképmásolatok (mintegy 93.000) pedig a Diplomatikai Fényképgyűjteményt. A Magyar Országos Levéltár őrizetében lévő Királyi Könyvek (latinul Libri Regii) a királyi kancellárián vezetett másolati könyvek voltak, melyekbe a király nevében kiadott jelentősebb okiratokat bemásolták, feljegyezték. Jelentős okiratnak minősültek az állandó érvényű, gyökeres jogokat, kiváltságokat biztosító, úgynevezett királyi kegyelmi tényekről készült oklevelek.
Engel Pál: Magyar középkori adattár. Magyarország világi archontológiája 1301–1457, Középkori magyar genealógia. MTA Történettudományi Intézete, Bp. 2001, Mohács előtti oklevelek katalógusa, Bp.2000, Királyi Könyvek 1–9. kötet 1527–1647, illetve Királyi Könyvek 10–17. kötet 1647–1688 Bp.2001, Mályusz Elemér–Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár. I–VI. Bp. 1951–1999., Wenzel Gusztáv: Árpád-kori új okmánytár – Codex Diplomaticus Arpadianus Continuatus, I-XII, Szentpétery Imre — Borsa Iván: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke II. kötet 4. füzet 1290–1301 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 13. Budapest, 1987), Szentpétery Imre – Borsa Iván: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 9. Budapest, 1961.)

 A hódoltság korából a A budai szandzsák összeírásai, a budai pasák levelezései. 

A budai szandzsák összeírásai, a budai pasák levelezései:
A budai pasák magyar nyelvű levelezése I. 1553–1589. Budapest, 1915. (Szerk. Takáts Sándor, Eckhart Ferenc, Szekfü Gyula) Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Bp., 1977., Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok, Bp., 1985., Purjesz István: A török hódoltság Pest megyében a XVII. század második felében, Pest megye 1688. évi vizsgálati jegyzőkönyve a török ellen /173–200. o. Levéltári Közlemények, 28. (1958.)

Későbbi időszakból fontos forrásunk: PEST-PILIS-SOLT VÁRMEGYE jegyzőkönyvei, valamint az Urbaria et Conscriptiones (Urbáriumok és összeírások). 

PEST-PILIS-SOLT(-KISKUN) VÁRMEGYE jegyzőkönyveinek feldolgozásai:
Pest Megyei Levéltári Füzetek sorozat:
Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok. II. 1661-1720. (PEST MEGYEI LEVÉLTÁRI FÜZETEK 29. Budapest, 1999.), Borosy András, Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok. III. 1721-1740 (PEST MEGYEI LEVÉLTÁRI FÜZETEK 32. Budapest, 2000.), Borosy András, Kiss Anita, Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730. (PEST MEGYEI LEVÉLTÁRI FÜZETEK 35. Budapest, 2003.), Borosy András, Kiss Anita, Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok IV. 1731-1740. (PEST MEGYEI LEVÉLTÁRI FÜZETEK 36. Budapest, 2004.)

Egyéb Pest megyei  levéltári feldolgozások és irodalom, amiben találunk Tök községgel kapcsolatos adatokat:
A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető. Bp., 2004. Szerk.: Héjjas Pál, Egey Tibor, Horváth M. Ferenc, Böőr László, Mohács előtti oklevelek a Pest Megyei Levéltárban. Átiratok és regeszták. Szerk.: Balázs Gábor, Kiss Anita, Schramek László Péter. Bp., 2007., Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381–1876. Bp., 1982., Borosy András: Pest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicoláris összeírása. I. kötet. Szerk.: Horváth M. Ferenc. Bp., 1997. (Pest Megye Múltjából sorozat 8.), Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok. Szerk.: Egey Tibor. Bp., 1990. (Pest Megye Múltjából sorozat 7.), Bánkúti Imre: Pest–Pilis–Solt vármegye a Rákóczi korban. I.-II: Előmunkálatok Pest megye monográfiájához Bp., 1997. Pest Megye Monográfia Alapítvány, Pest megye múltjából. Tanulmányok. Szerk.: Keleti Ferenc, Lakatos Ernő, Makkai László. Bp., 1965. (Pest Megye Múltjából sorozat 1.), Tanulmányok Pest megye múltjából. Szerk.: Halász Csilla, Tóth Judit. Bp., 2006., 2007 (Pest Megye Múltjából sorozat 11., 13), Szakály Ferenc: Pest–Pilis–Solt megye XVI–XVII. századi dica– és dézsmajegyzékei. Előmunkálatok Pest megye monográfiájához I. Bp., 1995. Pest Megye Monográfia Alapítvány., L. Gál Éva: Az óbudai uradalom a Zichyek földesurasága alatt, 1659-1766. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1988.,  Magyarország történeti helységnévtára, Pest-Pilis-Solt megye és a Kiskunság (1773-1808). Szerkesztette: Szaszkóné Sin Aranka, Budapest, KSH Könyvtár és Dokumentációs Központ, 1988., Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV., Liptó, Máramaros, Moson, Nagysziget, Nógrád, Nyitra, Pest és Pilis megye. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963., Kiss Ákos: Aynard várának tanulságai az Árpád-kori várak vitájában. In: Műemlékvédelem 1988 (32.) 2., Faragó Tamás: A múlt és a számok. Pest Buda és környéke népessége és társadalma a 18-20. században. Várostörténeti tanulmányok. BFL, 2008., Aggházy Kamil: Buda ostroma 1849. május 4-21. II. kötet, okmánytár (Budapest Történetének Forrásai),  Budapest, 2001., Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez. Oklevélregeszták, 1002–1437. Bp., 1982. (Pest Megye Múltjából sorozat 5.), Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. (Budapest, 1938.),Budapest Régiségei 14. (1945) ÉRTESÍTŐ, Gárdonyi Albert: Óbuda és környéke a középkorban, Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.), Gál Éva: Buda környéke a töröktől való visszafoglalás idején = Die Umgebung von Buda (Ofen) zur Zeit der Rückeroberung von den Türken, Tanulmányok Budapest Múltjából 23. (1991), Levéltári Közlemények, 28. (1958),FORRÁSKÖZLÉS, Purjesz István: A török hódoltság Pest megyében a XVII. század második felében : Pest megye 1688. évi vizsgálati jegyzőkönyve a török ellen / 173–200. o. (28_178. oldal)

Tök község perének irataihoz, a maradványföldek ügyében (remanenciális földek – ezek a Mária Terézia korabeli, illetve a reformkori törvények szerint olyan földek, melyeket a jobbágytelkek kiegészítésére és újak létrehozására lehetett felhasználni, megváltásának terhét az 1853. évi pátens, az 1848. szeptemberi kormánydöntéssel és az 1849. áprilisi kormányelnöki rendelettel ellentétben, a parasztságra hárította  (szerk.)),  irodalomjegyzéket,  adatokat találhat  Kecskeméti Károly: Tök község parasztsága az Urbáriumtól az úrbéri per végéig, 1770–1879., című dolgozatában, illetve fontos információul szolgáhatnak az Országyűlés Képviselőházi naplói. (pl.:  Képviselőházi napló, 1869. III. kötet , 1869. október 16–december 2.)

Urbaria et Conscriptiones (Urbáriumok és összeírások):
Az „Urbaria et conscriptiones”, a Magyar Országos Levéltár egyik legismertebb gyűjteménye. Az iratanyag 1527 és a 19. század közötti időszakban keletkezett. Az urbáriumokban a földesúr birtokát, és a velük „úrbéres” kapcsolatban álló jobbágyokat, valamint a birtokból és a népektől befolyó jövedelmeket, hasznokat vették számba.  A Magyar Kamara Archívuma részét képező Urbaria et Conscriptiones anyagát Mária Terézia uralkodása alatt, 1750 körül állították össze: családi és hivatalos levéltárakból (például a Pozsonyi [Magyar] Kamara anyagából) kiemelt urbáriumokat, úrbéri összeírásokat, birtok- és vagyonleltárakat tartalmaz. Az iratok vegyesen, kronológiai, illetve topográfiai rendben találhatók, 315 fasciculusba rendezve. Az anyag a történelmi Magyarország egész területéről, 1526-tól a 19. század elejéig terjedően tartalmaz adatokat. Az iratok nagy része 16-17. századi, zömmel a hódoltságon kívüli területekre: a királyi Magyarországra, a Partiumra és helyenként Erdélyre vonatkozó urbárium.

Mária Terézia Úrbéri Tabellák:
Mária Terézia által 1767-ben elrendelt úrbérrendezés során készített urbáriumok és az úrbérrendezési munkálatok során keletkezett és az urbáriumhoz csatolt egyéb iratok (régi urbáriumok, az új urbáriumhoz csatolt tabellák, megelőző összeírások és az ún. kilenc pontra adott válaszok). Az egész országra kiterjedő munkálat ezen iratai megyénkénti csoportosításban vannak, megyén belül az iratok a községek nevének abc rendjében. Településünk “Tökk” néven szerepel az összeírásban, a dokumentumon található dátum: 1770

Demográfiai adatok tekintetében:
AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960), 1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993), A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893), A Magyar Korona országainak helységnévtára (1892), Az 1890-iki népszámlálás főbb eredményei vármegyék és községek szerint I. Magyarország 39. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye (406. oldal), A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 1. A népesség általános leírása községenkint (1902), A MAGYAR KORONA ORSZÁGAINAK 1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁSA 2. A népesség foglalkozása községenkint (1904), 1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. A népesség foglalkozása és a nagyipari és kereskedelmi vállalatok községenkint (1925), 1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint (1932), 1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok (1934), 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Foglalkozási adatok községek szerint (1975), 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Demográfiai adatok községek szerint (1947), 1941. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 2. Demográfiai adatok községek szerint (1976)

EGYHÁZTÖRTÉNET, TÖRTÉNETI FORRÁSOK, Márkusné Vörös Hajnalka: Kényszerű migráció a Bakonyban és a Balaton-felvidéken. A lakóhelyüket elhagyni kényszerülő protestáns magyarok életlehetőségei a 18. században (314. oldal), Judák Margit: Egyházi anyakönyvek mikrofilmmásolatai 1895. október 1-ig : Állagjegyzék (Levéltári leltárak 72. Budapest, 1977), A Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyvei, Protestáns egyházi és iskolai lapok számai (pl.: 17. évfolyam 1874., 1874-02-01 / 5. szám)

Számos adatot tartalmaznak: Hermán István: Szemelvények Tök Község múltjából, In Töki Hírek (Tök Község korábbi újságja) – a lapok a Község könyvtárában megtalálhatóak.

Irodalom a második világháborús eseményekről, történésekről, környékbeli vonatkozásokkal is: Számvéber Norbert: Kard a pajzs mögött, Kovács Zoltán András – Számvéber Norbert: A Waffen-SS Magyarországon, Ungváry Krisztián: A kitörés,  Ungváry Krisztián: Budapest ostroma (Corvina Kiadó, 2005.)

A térség környező településeinek történelmével foglalkozó kiadványok:
Jelli, Martin A.: Heimatverein Schambek/Zsámbék, Bd. I-II. Stuttgart, 1988, III. Stuttgart, 1992 – Zsámbék
Molnár Zoltán: Adatok Perbál történetéhez, Perbál, Molnár Zoltán, 1991. – Perbál
vitéz Sz. Kovács Ferenc: Mány település története a kezdetektől napjainkig, Farkas Gábor: Mány, Fejér Megyei Történelmi Évkönyv 21, 1990, Bankó Andrea – Mány 1914-2002 – Mány


motivum3

Az általános történelmi dokumentumok között megtalálhatja a Községre vonatkozó írott történelmi források közül számos középkori okirat érintett oldalának másolatát.

Az első olyan oklevél amiben említik a települést, és egyértelműen be tudjuk azt azonosítani, 1278-ból származik, amelyben Tek néven szerepel a falu. Ebben IV. László király,  1278.02. 21-én, átírva a korábbi Somogyi Konvent  oklevelét, Illyei Ipolit fiai: Ugrin, Miklós, Bálint és  Ipolit   mestereknek adja a “Fonou” nevű pusztaföldet. Ami számunkra rendkívül fontos, az a latin nyelvű okirat keltezésén található helységnév: “villa Tek”

A települést említő fontosabb legközelebbi oklevél 1467-ben  a Pécsváradi Konvent.  Az  itt leírtak szerint a település fedezetként  szolgál egy kölcsönügylethez, a település elnevezése Thewk alakban szerepel, az irat szerint Maroth-i Mátyus királyi lovászmester, Hene-i János Valpo-i és Paka-i István Megeryche-i várnagyaitól kölcsönvett 5000 magyar aranyforintot, hogy bandériumával részt vehessen Mátyás király hadjáratában.  1490-ben Thewk alakban  szerepelve, egy II.Ulászló által kiadott iratban, Mátyás király halála után, Corvin Jánosnak adományozott javak között sorolja fel a települést. Ezek után a legyakrabban az adó, és úrbéri szolgáltatások és robotok mértékének megállapításához szükséges összeírásokat tartalmazó iratok között bukkanhatunk gyakran a településre, ezeket az Urbaria et Conscriptiones  (Urbáriumok és összeírások) nevű gyűjtemény tartalmazza, számos Tököt érintő oldal másolatát megtekintheti itt, 1624-ben azt is megtudhatjuk, hogy készpénz census mellett még egy “8 vagy 9 frt-ot érő”, török szőnyeggel is adóznak. 1633–34-ben 12 magyar háztartással szerepelt a budai szandzsák adólajstromában. A török megszállást sikerült átvészelnie, valószínűleg  a falu lakossága veszedelem esetén a pincék rejtekeiben el tudott bújni a támadó hadak elől. Tök magyar lakossága 1621 óta a református vallást gyakorolta,  lakossága a hódoltságot követően teljes egészében református keresztény maradt. 1690-ben Tök a második legnépesebb falu volt a pilisi járásban. Lakóinak száma az utóbbi 200 évben alig változott, a XVII. század végi összeírásokban a komáromi vár tartozékaiként szerepel, és azt is megtudhatjuk, hogy a török kor dúlásai után: “Ugyanitt (halas)tó, (volt korábban), ami jelenleg puszta”.

Az iratok közül kiemelkedik az 1715. évi országos összeírás, másolata látható itt, ebben már név szerint találkozhatunk az itt adózó családok neveivel, melyek közül több ismételten feltűnik a későbbi összeírások során, leszármazottaik, családneveik, településünk lakosai között megtalálhatóak mind a mai napig. Később az adóösszeírásoknál az óbudai uradalomhoz tartozóként szerepel (1726,1765,1766).

Egyháztörténetileg is érdekesek lehetnek a Református Eklézsia Jegyzőkönyvei, egyik díszes fedőlapját, kettő másiknak egy-egy oldalát mutatjuk be itt: (1784, 1809, 1812).

Községünk pecsétlenyomatai láthatóak 1710-1867 közötti időszakból.

Kiemelkedő részletességű adatokkal szolgál az 1830/31-es összeírás, ami 250 adózó neveit, a hozzájuk tartozó telekméretekkel részletesen tartalmazza. A Dokumentum oldalait nagyméretű felbontásban oldalanként meg lehet tekinteni itt,  a könnyebb olvashatóság kedvéért.

 


motivum3

 

Az Egyéb dokumentumok kategóriába  kultúrtörténetileg jelentős, vagy máshova általunk nem besorolható, tárgyi vagy egyéb emlékeket szándékozunk gyűjteni. Itt kapott helyet a Református Templom mennyezetének festett fakazetta képei, leírásuk (eredeti kazetták az Iparművészeti Múzeumban találhatóak), részletesen, itt. Kodály Zoltán 1922-es gyűjtésekor lejegyzett kottáiból is itt tekinthet meg párat. Itt helyeztük el Tök címerének leírását, a háborús emlékművek bemutatását, illetve a temető régi sírjairól készült képgyűjteményt.

A római kori kőleletekről is itt találhat képet, illetve forrásjegyzéket, a római leletek kutatásához felhasznált irodalom: Hampel József:  Az eraviscus nép emlékei, Akadémiai Értesítő, 1888., Arch. Ért. X. 1890. 424., 425. lap, dr.Márton Lajos: A vármegye őskora, Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye régészeti emlékei az őskortól a honfoglalásig, Budapest régiségei: régészeti és történeti évkönyv, Volumes 7-8 – Szerk. Dr Kuzsinszky Bálint, 1900., Ottományi Katalin: A Római Kor Emlékei Pest Megyében (őslakosság, településszerkezet, temetkezés,vallás, betelepített barbárok), Erdélyi Gizella: A római kőfaragás és kőszobrászat Magyarországon (Apollo Könyvtár 5.) Akadémiai Kiadó, 1974., Nagy Mihály: Lapidárium, A Magyar Nemzeti Múzeum római kőtára  (Magyar Nemzeti Múzeum 2007. ), Barkóczi László: Megjegyzések a Pannoniai Kőemlékek Kocsiábrázolásaihoz (Budapest Régiségei XLII-XLIII. 2009-2010.), Mráv Zsolt: Utazókocsira applikált „beneficiarius jelvények” két ÉK-pannoniai kocsisírból (Sárszentmiklós, Zsámbék), Pest megye régészeti topográfiája, a budai és szentendrei járás. Szerkesztette: Torma István, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986.,  Maróti Éva: Római kori pecsételt díszű edénytöredékek, Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 17. Szentendre, 1985.), Sz. Burger Alice (szerk.): Az 1972. év régészeti kutatásai, Régészeti Füzetek I/26. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1973.)

A Személyes Dokumentumok között magánszemélyek érdekesnek talált tárgyi emlékeiről, leveleiről, okleveleiről vagy egyéb érdekesnek talált dokumentumairól készített képeket találhat majd, egyelőre egy tábori levelezőlap és egy régi pecsétes képeslap hátoldala került ide.


motivum3

 

A  településünkkel foglalkozó történelmi Térképek közül kiemelkednek a 18. század közepétől, második felétől  készített kamarai térképek.  Ezek eredeti példánya ma a Magyar Országos Levéltár gyűjteményét képezik.  A környék feltérképezése és a jobbágytelkek számbavétele az Úrbéri összeírásokhoz kapcsolódott. A térképek közül számos  Kneidinger Andreas (András) mérnök keze munkája. Ezek közül is kiemelkedik az 1778-as keltezésű, a német nyelvű térkép Tök települést és  Anyácsapusztát (Dorf Tök und Praedium Anyacs), másolata látható itt,  és a hozzá tartozó földeken a jobbágytelkek felosztását mutatja, 114 adózó neveivel  és a hozzájuk tartozó földekkel. Ugyanennek a magyar nyelvű válozatát (Kimutatása az összes földterületnek Tök Községben) megtekintheti itt. Másik rendkívül érdekes térkép a korból, a Töki Vízimalom Helyszínrajzi Térképe 1795-ből,  másolata látható ittHacker, Franz Xavér udvari építőmester munkája, a német nyelvű térkép egy vízimalom teljes profilképét tárja elénk. A patakmalom történetéhez irodalom: Nemesné Ipoly Márta, Dr. Csendes László: Malmok, ipari és gazdasági létesítmények az első katonai felmérés térképszelvényein 1782-1785, Hadtörténeti Térképtár, Budapest, 1982
Egyéb térképek találhatóak a korszakból melyek Tököt és a hozzá tartozó külterületeket, erdőket, legelőket ábrázolják, számos térkép másolatait megnézheti itt.

További térképek, amiket ismerünk, de itt nem szerepelnek, számos egyéb kamarai térkép a Magyar Országos Levéltárban található: 1811-es keltezésű, Perbál, Tök és Zsámbék külterülete, Tök határának tagosítási térképe 1879/1880-ból, Perbál, Zsámbék, Tök és Anyács puszta térségében fekvő erdők, 1777, Tök és Anyácsa puszta határában fekvő erdő- és földtani térképe, Tök erdőfelmérési térképvázlata, 19. sz. első fele.

A kamarai térképekkel kapcsolatos irodalom: Lakos János: A Magyar Országos Levéltár térképeinek katalógusa 2. : Kamarai térképek I. rész 1–699. szám (Budapest, 1978), Lakos János: A Magyar Országos Levéltár térképeinek katalógusa 2. : Kamarai térképek II. rész 700–1551. szám (Budapest, 1988), Lakos János: A Magyar Országos Levéltár térképeinek katalógusa 2. : Kamarai térképek III. rész 1552–2392. szám (Budapest, 1987)

Településünkre vonatkozóan fontos adatokat tartalmaznak, részletességük miatt, a Községi kataszteri térképek. Döntően az 1856-1890 között 1 : 2880-as méretarányban készült ún. kataszteri térképek két alaptípusa érhető el: a megyei levéltárakban őrzött eredeti, színezett, negyedelt községi szelvények, valamint az ezek másolati példányai, amelyek ma a Magyar Országos Levéltár őrizetében találhatóak. Ez utóbbiak színezetlen, egész szelvények. A térképek georeferálásra, majd előbb községenként, illetve az egyes községek megyei szintig összeillesztésre kerültek.
Tök kataszteri  térképét megnézheti itt.

A bécsi Kriegsarchivban található, évszázadokig titokban tartott, gyönyörű, kézzel festett  I. és II katonai felmérés teljes anyaga (Galíciától Dalmáciáig, Erdélytől Salzburgig) mellett a Magyar Királyságot ábrázoló III. felmérés. Érdemes a Monarchia országait ábrázoló un. katonai felmérések térképeit megtekinteni, az első (1763-1787), a második (1806-1869), a harmadik (1869-1887), illetve a Magyar Királyság térképei (1782-85), valamint (1869-1887).

A második világháborúban Tök határában zajlott hadműveletek egy részéről (Konrád II), térképet itt találhat.

 

(szövegek forrása: Levéltárakban található forrásgyűjtemények rövid bemutatása – Magyar Levéltári Portál, a történelmi vonatkozású levéltári okiratokat, dokumentumokat, térképeket, gyűjtötte, rendezte, a hozzájuk tartozó irodalomjegyzéket összeállította: Czene Attila)

Üzenet hagyása