TÖK KÖZSÉG CÍMERE

Egyéb dokumentumok | Nincsenek hozzászólások

pelikanoscimer

Leírása:

 Ívelt oldalú, csücskös talpú pajzson, a fészkében ülő, melltollát tépő, kiterjesztett szárnyú fehér pelikán (régies magyar nevén borzas gödény), három fiókáját táplálja. A pajzs felett öt lombos korona, a kereszt helyén a betlehemi csillag, a pajzs oldalán, baloldalt vörös, jobboldalt kék foszlány.

A pelikán Településünk XVII. századi pecsétjein már használt jelkép volt.

A Pelikán  a keresztény szimbolikában az önfeláldozás, a szeretet, ill. Krisztus és az eucharisztia jelképe. Szt. Euszébiosz ismerteti azt a legendát, amely szerint a pelikán fészkét kígyó környékezi meg, amíg a szülők távol vannak, és megmérgezi a fiókákat, ám a hím visszatérve, saját vérével kelti életre a kicsinyeket; az egyházatya a pelikánt Krisztusként,  a fészket pedig a Paradicsomként értelmezte, míg a fiókákat Ádám- és Évaként (településünk régebbi pecsétjén két fióka szerepelt, valószínüleg ilyen értelemben, később három, valószínüleg ekkor már a szentháromságot jelképezi).  Jelentésének kialakulásához hozzájárult az a nézet, hogy elpusztítja a kígyót, a Gonosz szimbólumát. A Physiologus legendája kevéssé tér el az előbb említettől, ebben a hálátlan kicsinyeket szüleik ölik meg, és csak a harmadik napon, tettüket megbánva keltik őket életre, önfeláldozóan, saját vérükkel. Jan és Hubert van Eyck genti oltárán az Isten mögötti drapérián a mellét megnyitó pelikán látható (1426–1432, Szt. Bavo). Ugyanez a motívuma a Bosch Szent János evangélista Patmosz szigetén c. táblaképének hátoldalán található Krisztus szenvedéseinek története c. festményének (1504–1505 k., Berlin, Staatliche Museen, Gemaldegalerie). Aquinói Szt. Tamás Szentséghimnuszának utolsó előtti versszaka így hangzik: „Pelikán, te jóságos, Jézus Urunk, / Moss tisztára engem, mocskost, véred által.” Dante Isteni Színjátékában szintén Krisztus önfeláldozására utal (Paradicsom, XXV. 113).

Kárpát-medencei, magyar viszonylatban tudjuk, hogy 744-ben a már itt talált késői avarok, törzsi rendszerben éltek, és nemzetségeik használtak különféle állatfigurákat nemzetségi jelvényül, –   pl:  szarvas, farkas, oroszlán, vaddisznó, pelikán, hal, stb., így egyes nemzetségek, később nemesi családok is ilyen értelemben használták, és onnan később számos település is átvette azokat.

A Batthyány család címerében szintén szerepel a pelikán mint címerállat.
A család címerképében kék mezőben a vízből kiemelkedik egy magas szikla. A szikla tetején pelikán áll, vérével táplálja a kicsinyeit. A szikla üregéből oroszlán ágaskodik, s szájában kardot tart. (Ami a család tevékenységét  illeti a térségben: 1661-ben  Battyány Ádám csapatai Zsámbékot foglalják el, 1642-ben a család megszerzi birtokul Bicskét, 1611-től Mányt)

Balassi így ír a pelikán-szimbólumról: „Ime az Pellikán az ő fiaiért / Mint szaggatja szivét azoknak éltekért / Csak hogy élhessenek, szivébűl ont ő vért”.

A református egyházban a pelikán a népéért önmagát feláldozó Jézus jelképe.

A mennyezetkazettás templomok táblaképein is megjelenik a pelikán, mint az önfeláldozó szeretet megtestesülése:  A táblaképeken vagy megrajzolták a teljes madarat lehajló nyakkal, vagy csak egy fekvő S-vonalat, melynek mindkét íve egyenlő. Gügyén (Tiszahát) a pelikán egy kígyóval küzd, amely sok más helyen a fiókákkal együtt van jelen. Lehet táplálék is, de a fiókákra veszélyes ragadózó is. Ha fehér a kígyó akkor segítő, ha fekete, akkor kísértő jellege érvényesül.

Pelikán díszíti több református templom szószékének koronáját, mint például: a hódmezővásárhelyi református templomét,  szalonnai református templomsajószentpéteri református nagytemplom

Ajánlott irodalom: Bertényi Iván: Magyar címertan, Bp., 2003, „Magyarország címeres könyve” (Liber Armorum Hungáriae) 1913, Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 – (Tök pecsétjének vonatkozásában), Hoppál M, Jankovics M., Nagy A., Szemedám Gy.: Jelképtár, Bp., 1994., Eliade, Mircea: Képek és jelképek, Bp., 1997., Bereczky Zoltán: Ősképeskönyv, Jelképolvasókönyv, Mennyezetkazettás templomok táblaképeinek értelmezése ősképek, bibliai képek, imaképek, jelképek által.

(Szövegek forrása: Szimbólumtár, címerhatározó – Batthyány címer, Bereczky Zoltán: Ősképeskönyv)
Érdekességek: Címerhatározó/Batthyány címer – WikikönyvekBatthyány család genealógiája

Üzenet hagyása