NÉPSZOKÁSOK GALÉRIA

NÉPSZOKÁSOK | Nincsenek hozzászólások

 NÉPSZOKÁSOK GALÉRIA

 

SZÜRETI FELVONULÁS 1920-as évek

Kép 1 / 50

SZÜRETI FELVONULÁS csoportképe 1920-as évek:

Részletek, Nagyméret, Hozzászólás a FOTÓTÁRBAN

*Közepes mérethez kattintson a képre


motivum3

NÉPSZOKÁSOK TÉMAISMERTETŐ:

Az élet fordulóin című tematikus egységünkben kiemelkedő számban szerepelnek esküvői fényképek, lakodalmakon készített felvételek. A képeken a menyasszony koszorúja sokszor selyemvirágokból és gyöngyökből összeállított hagyományos „rezgős koszorú” volt, a nyakába akasztott „lógó” is ugyanilyen díszekből állt.

A háború után a gyász miatt sokáig a menyasszony feketében esküdött, a pár ruházatának jellemző leírása: A menyasszony réklije, bő szoknyája, köténye fekete (atlasz) selyemből készült. Koszorúja „rezgős koszorú”, amely nem mirtuszból, hanem selyemvirágokból és gyöngyökből állt, s ezek a díszek vékony drótokon rezegtek. A nyakba akasztott kétsoros dísz, a „lógó”, ugyanilyen felépítésű volt. Hátul lógott, csak fényképezkedéskor szokták előre igazítani. A menyasszony jobb kezében fehér zsebkendő van.

A vőlegény viselete: kisgalléros fehér ing, zsinóros fekete kabát, fekete csizmanadrág, csizma és kalap, melyet a kezében tart. A bokréta a mellére van tűzve. A 60-as évek végétől, 70-es évek elején a pár ruházata már városias jelleget mutat, a menyasszony földig érő fehér menyasszonyi ruhát visel, fején fátyol, kezében fehér virágcsokor,  a vőlegény csokornyakkendőt köt, és fehér kesztyűt tart a kezében.
Az esküvői menet a templomtól a lakodalmas házhoz tartott. A lakodalmas képeken a falusi lakodalom képei elevenednek meg, annak kellékeivel, vőfélyeket láthatunk kezükben vőfélybotot tartva, mulató embereket. Az esküvői képeken túl ide soroltuk a konfirmandusok képeit, a csoportképeken fehér ruhában láthatóak, a képeken általában a lelkésszel, néha a presbiterekkel együtt.

Az egyéb szokások közé olyan képeket soroltunk, amik jellegük miatt más kategóriába nem fértek be, a pinceszernél, pincéknél készült képeket, kocsmai képet. Így egy felvétel elejéig megelevenedik a Bokodi-kocsma, annak láthatóan vidám hangulatával. Szintén itt kaptak helyet a padon ülő asszonyok, akik ünnepnapon, de hétköznap estefelé is kiültek  a padra, hogy nézelődjenek, beszélgessenek. Vagy a templombajárók felvételei,  ünneplőbe öltözött idős és középkorú asszonyok, valamint gyerekek, akik szépen párosával sétálnak a községháza előtt a templom irányába.

A munkához kapcsolódó szokásokba a szüreti mulatságok, felvonulások képei kerültek. Igazi szölőtermelő borvidékhez méltóan a szüreti mulatságok az év kiemelt időszakának számítottak, és számítanak mind a mai napig a település életében.  Jellemzően magas számban maradtak fent szüreti felvonulások képei.  Ilyenek a feldíszített hintós képek, jellemző alakjai a csőszleány vagy csőszleányok és csőszlegény a stráfkocsin,  vagy csőszleány és csőszlegény lóháton. A menet élén hajtott a bíró, bíróné, vidám kiegészítőként megjelennek a bohócok, maskarás alakok, illetve a kormozott arcú “cigányok”, a tolvaj figurája,  torzonborz, szakállas alakok, a  menetet később csikósok, huszár kíséri, szól a zene, pattog az ostor. Végigjárja a menet a település utcáit.  Szőlővel díszítették a szüreti bál helyszínét, a díszlet fő tárgya a  szüreti korona, amit rúdról lógatva,  a fő helyre tettek.

A naptári ünnepekhez köthető szokások  kategóriájába szeretnénk a naptári ünnepeinket megörökítő felvételeket sorolni. Eddig a húsvéti locsolkodást megörökítő, három egymás után készült felvételt találhat itt.  A képen a lányos háznál az udvaron várakoznak a legények, frissen húzott kútvízzel, majd a leányt, jelen esetben Ambrus Lenkét, csöbörrel, vödörrel öntözik meg.

 

(Szövegek forrása: részben Kemény Attila képleírásaiból)

Üzenet hagyása