A REFORMÁTUS TEMPLOM FAKAZETTÁS MENNYEZETE

Egyéb dokumentumok | Nincsenek hozzászólások

A feliratos táblán olvasható dedikáció:

“Ez Isten  szent házában a padlásnak és az alatta  a praedikallo szeknek megujjittatasok lett Sanyaházi: Cs. György: ez helysegbeli praedikatorságának huszonkilenczedik esztendejében r komáromi Asztalos Szabó István és magával levő Istvány és Jánosnak áltolok. ách mester Pátyi A. Mihály – Luc: C: 10 V 20: Azon örüllyetek hogy a ti Neveitek fel irattattak Mennyben  Anno 1740 2 Septembris.”

 

5465_KA_15

 

A Református Templom fakazettás mennyezete (forrás: Iparművészeti Múzeum)

Tök község református temploma a 18. század első felében épült, famennyezetét a festő-asztalosairól híres Révkomáromból (ma Komárno, Szlovákia) érkezett mesterek készítették 1740-ben. A munkálatok, az ilyenkor szokásos módon, a nyári hónapokban zajlottak és az ősz beálltával fejeződtek be.

A mennyezet eredetileg 42 táblából állt, amelyeket a födémet alkotó deszkalapokra erősített osztólécek szegélyeztek. Az eredendően kissé szabálytalan méretű, közel négyzetes mezőket (a feliratos tábla kivételével) átlós tengelyek mentén szimmetrikusan elrendezett – hasonló, de egyszer sem ismétlődő – növényi ornamensek díszítik. A szeszélyesen tekeredő indák, stilizált koszorúk, virágok és szőlőfürtök a komáromi asztalosok más munkáin, templomi berendezéseken és festett ládákon egyaránt alkalmazott, kedvelt díszítőelemek – a népművészetben tovább élő reneszánsz stílus késői emlékei.
A feliratban említett Senyeházáról (ma Bajánsenye) származó Csippán György a famennyezet készítésének idején már közel három évtizede szolgált lelkészként Tökön. Ő azok közé az Őrségből elvándorolt reformátusok közé tartozott, akik a 18. század első évtizedeiben – részben a katolikus restauráció erősödő nyomására, részben a török hódoltság alatt elnéptelenedett vidékeken új lehetőségeket keresve – tömegesen hagyták el szűkebb pátriájukat és telepedtek meg az ország más részein, főként Zalában és Somogyban, de távolabb eső területeken, így Pest megyében is.

A templom többszöri átépítése és bővítése utóbb a famennyezetet is érintette, megmaradt darabjait megrongálódott állapota miatt lebontották,  az egyházközség végül 1900-ban eladta az Iparművészeti Múzeumnak. Az eredetileg összefüggő, hosszúkás deszkákból épített mennyezetet ekkor kazettákra darabolták, amelyeket keretbe foglaltak – megfelelő dokumentáció hiányában azonban egykori elrendezésük ma már pontosan nem rekonstruálható. A festett táblákat, amelyekből az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében összesen 15 darab maradt fenn, több alkalommal javították, restaurálták, de motívumaik és kompozíciójuk hitelesen őrzik a mennyezet eredeti megjelenését,  a múzeum „Magyar termét” díszítette, majd a Bartók Emlékmúzeum zenetermének mennyezetére került. Azóta onnan is leszerelték, és visszavitték tulajdonosának, az Iparművészeti Múzeumnak. Másolata azonban elkészült, és a templom restaurálásakor az eredeti famennyezet helyére került.

 

 

 

 

 

Ajánlott irodalom:  Bereczky Zoltán: Ősképeskönyv, Jelképolvasókönyv, Mennyezetkazettás templomok táblaképeinek értelmezése ősképek, bibliai képek, imaképek, jelképek által.

Pap Gábor : Az Ég Mennyezeti – az interneten is megnézhető templomi festett mennyezetkazetták

 

További képek a Református Templom Fakazettás mennyezetéről:

Üzenet hagyása